angelykati honlapja

François Villon:

A pénz

Ti  emberek!,  kik a végtelen sorban,
Itt küzdötök e szürke földi porban.
És hittel, kínnal, szenvedéssel,
Alázattal, megvetéssel,
Bányák mélyén, hegyek ormán,
De mindig mindnyájan egyformán
Imádkoztok hozzám, csatáztok értem
Száz köznapi harcon nézzetek rám!
Ma megmutatom az igazi orcám:

Amióta áll az emberi világ:

Én vagyok az óhaj, én vagyok a vágy.

Én vagyok a kezdet, én vagyok a vég,
Én vagyok minden: a sors, a lét.
Engem mindenki szerelme vár,
Én vagyok az érték, a díj, az ár,
Az út, meg a cél a bolt meg a bér.
A gát, a vész, az egész, a rész.
A bank, a rang, a kincs, a nincs, A PÉNZ.

Ti teremtettetek, de én uralkodom
A szíveteken, az agyatokon,
Mert értem vesztek kenyeret
És rózsaillatot.
Az éhezõ, dolgozó tenyerek
Vad vágya én vagyok.
De csak magamat szeretem
És fázom egyedül,
Csak ahhoz megyek szívesen,
Ki teli zsákon ül.

Én mindennél több vagyok,
De sohasem elég,
Mert a kincses Krőzusok is
Harácsolnak még
És akiknek nem jut, nem telik
Csak garasos robot,
Az éhes gyomrukon verik
A lázadó dobot.
Apa fia ellen, kés a testvérmellen.
A világ áll vérben, értem, értem.

Mert imádtok és megvettek.
Gyűlöltök és szerettek.
Egymást zsaroljátok, nők arcába vágtok,
Bemocskoltok vérrel és értem zsaroltok,
kéjjel leánysikolyt vesztek, becsületet, hitet, értitek?
A zsebetek tátong, az öklötök kemény!
Látjátok, tudjátok, hogy mivé lettem én?

Rimánkodtok térden, embert őltök értem,
S templomok tornyáról lehull a kereszt:
Emberek, emberek, én tettem ezt!
De ti voltatok, akik bemocskoltatok,
Ha én szemét és mocsok vagyok.
De mindenütt értem, rólam szól a dal,
Az óh, a jaj, a hej a haj,
Mert én vagyok a gond, a baj,
A bank, a rang, a kincs, a nincs, A PÉNZ.
Pénz, papír, ezüst, arany,
Óh, hogy gyűlölöm magam!

------------------------------------------------------------------------------------------------

Ady Endre:
Karácsony – Harang csendül...

I.

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

II.

Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

III.

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.

Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.

------------------------------------------------------------------------------------------------

Vass-Várkonyi: Piros rózsa, fehér rózsa

Piros rózsa, fehér rózsa
egy csokorba összefogva,
karjaimban alig fér el,
alig győzöm öleléssel.

Vedd el tőlem, édesanyám,
harmat csillag bársony szirmán.
Nap csókolta, szél ringatta,
kicsi lányod szívből adja.

------------------------------------------------------------------------------------------------

Létay Lajos: Édesanyámnak

Ha csak egy virág volna,
én azt is megkeresném.
Ha csak egy csillag gyúlna,
fényét idevezetném.
Ha csak egy madár szólna,
megtanulnék hangján.
Ami csak szép s jó volna,
édesanyámnak adnám.

------------------------------------------------------------------------------------------------

Weöres Sándor: Buba éneke

Ó ha cinke volnék,
útra kelnék, hömpölygő sugárban
énekelnék -
minden este
morzsára, búzára
visszaszállnék
anyám ablakára.

Ó ha szellő volnék,
mindig fújnék,
minden bő kabátba
belebújnék -
nyári éjen
fehér holdsütésban
elcsitulnék
jó anyám ölében.

Ó ha csillag volnék,
kerek égen,
csorogna a földre
sárga fényem -
jaj, de onnan
vissza sose járnék,
anyám nélkül
mindig sírdogálnék.

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat